A gazdasági és kulturális expanzióval együtt járó gyarmatosítással a világban új közvetítõ nyelvek jelentek meg, melyek napjainkra több millió ember anyanyelvévé váltak. Afrikában, Közép-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Óceániában e nyelvek õsei valamilyen alapnyelvbõl és egy vagy több kontaktizáló nyelvbõl álló pidginek voltak. Ahogy a különbözõ nyelvi közösségek között rendszeressé váltak a kapcsolatok, a pidgin kommunikatív funkciói bõvültek, grammatikája az agglutináció felé mozdult el. Nyelvi struktúrájukat egyre nagyobb bonyolultság kezdte jellemezni.

Ezekbõl az úgynevezett kiterjesztett (extended) pidginekbõl alakultak ki a kreol nyelvek.

A kreol nyelvek lexikai alapja többnyire valamelyik európai nyelv, az angol, a francia vagy a portugál. Kialakulásuk története igen nagy változatosságot mutat. A haiti kreol például a XVII. században keletkezett. Ekkor hurcolták be Nyugat-Afrikából azokat a rabszolgákat, akiknek francia alapú pidgine keveredett a helyi lakosok nyelvével. Ez a nyelvi alakulat lett az alapja a haiti nyelvnek, mely napjainkban a lakosság 80 %-nak, több mint 5 millió embernek az anyanyelve.

Az angol alapú tok pidgin esetében az történt, hogy az õslakosok elfogadták az új nyelvet, de közben megtartották a sajátjukat, érdekes esetét szolgáltatva ezzel a bilingvizmusnak (lat. bi --'kettõ', lingua -- 'nyelv'). A nyelv a csendes-óceáni szigetvilágban alakult ki a XIX. században, amikor angol tengerészek és kereskedõk érintkeztek a különbözõ helyi nyelveket beszélõ bennszülöttekkel. Ma a tok pidgin Pápua Új-Guineában etnikumok közötti nyelvként szolgál. Sok állami és misszionárius iskolában ezen a nyelven tanítanak, de használják a parlamentben csakúgy, mint a rádióban. A lakosság 0,6 %-a anyanyelvének tartja.

A kreol nyelvek funkcionálásának helyszínei

1. 1. forrásnyelve az angol, elõfordulása: Sierra Leone, Libéria, Gambia
   2. forrásnyelve a francia
   3. forrásnyelve a portugál
   4. újmelanéziai, angol alapú pidgin, elõfordulása: Pápua, Új-Guinea  

A pidgin és a kreol nyelvek tökéletes tárgynak bizonyulnak a szociális befolyás nyelvre gyakorolt hatásának tanulmányozására. E hatás elsõsorban annak tudható be, hogy a társadalmi igények erõsebbek, és így bizonyos értelemben háttérbe szorítják a nyelvi normát.

B. BAILEY transzformációs nyelvtana, melyet a jamaikai kreolra dolgozott ki, nyelvészeti szenzációvá válhatott, de inkább egy elméleti nyelvhasználó, semmint egy hús-vér jamaikai nyelvének grammatikáját írja le.